Absztrakt
Azerbajdzsán export árbevételében az európai kontinens tölti be a legnagyobb részarányt (2021: 69,64%). A 2010 és 2021. közti időszakban az Európába irányuló azerbajdzsáni export 10,5%-kal emelkedett. A 2010 és 2021. közti időszakban az Európába irányuló azerbajdzsáni export 10,5%- kal emelkedett. Azerbajdzsán és Kazahsztán külkereskedelmi egyenlege a 2010 és 2021 közötti időszakban mindvégig pozitív maradt a többi teljes jogú TÁSZ tagállammal szemben. Az azerbajdzsáni import beszerzések területi szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy 2021-ben Európa és az ázsiai kontinens közel egyenlő szerepet töltött be az azerbajdzsáni import szempontjából (45,9% - 46%). A 2010-től 2021-ig terjedő időszakot vizsgálva jól kivehető, hogy nagyon jelentősen növekedett Azerbajdzsán TÁSZ országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalma. A külkereskedelmi forgalom értéke 11 év alatt több mint a háromszorosára emelkedett. Azerbajdzsán Törökországgal bonyolított külkereskedelme növekedett a legszignifikánsabban, 494%-os növekedésnek lehettünk tanúi 11 év alatt. Az azerbajdzsáni export árbevétel meghatározó hányadát, 88,7%-át az ásványkincsek, mindenekelőtt a kőolaj és földgáztermékek adták 2021-ben. További exporttermékek még a műanyagtermékek (2%), a gumi és az abból készült árucikkek (1,7%), a textiltermékek (1,4%), valamint a vegyipari cikkek (1,1%). Azerbajdzsán öt legnagyobb export piaca Olaszország (41,62%), Törökország (12,69%), Oroszország (4,15%), Izrael (4,04%), Horvátország (3,38%). Az azerbajdzsáni importbeszerzések meghatározó része a következő öt országból származik: Oroszország (17,73%), Törökország (15,76%), Kína (14,02%), Németország (5,41%), Ukrajna (4%).
Kulcsszavak: regionális gazdasági együttműködés, multilaterális szervezetek, Türk Államok
Szervezete, energiabiztonság, energiaforrások diverzifikációja
Abstract
Regional, international cooperation among the Turkic nations started rather late compared to other international organisations on cultural and ethnic grounds, the main reason being that Kazakhstan, Uzbekistan, Turkmenistan and Kyrgyzstan in Central Asia and Azerbaijan in the South Caucasus were republics of the Soviet Union until 1991, when they gained independence. The five Member States of the Organisation of Turkic States (OTS) had a population of almost 160 million at the beginning of 2024, covering an area of 4.196 million km2, stretching from China to the Balkans. Hungary has had observer status in the OTS since 2018 and Turkmenistan since 2021. The European continent accounts for the largest share of Azerbaijan's export turnover (2021: 69.64%). Between 2010 and 2021, Azerbaijan's exports to Europe increased by 10.5%. Azerbaijan's exports to Europe increased by 10.5% between 2010 and 2021. The external trade balances of Azerbaijan and Kazakhstan remained positive with the other full-fledged CISA member states throughout the period 2010-2021. Looking at the regional structure of Azerbaijan's import purchases, it can be seen that in 2021, Europe and the Asian continent will play an almost equal role in Azerbaijan's imports (45.9% - 46%). Looking at the period from 2010 to 2021, it is clear that Azerbaijan's foreign trade turnover with CIS countries has increased very significantly. The value of foreign trade has more than tripled in 11 years. The most significant increase in Azerbaijan's foreign trade with Turkey was 494% over 11 years. Mineral resources, especially oil and natural gas, accounted for 88.7% of Azerbaijan's export turnover in 2021. Other export products include plastic products (2%), 29
rubber and articles thereof (1.7%), textiles (1.4%) and chemicals (1.1%). Azerbaijan's five largest export markets are Italy (41.62%), Turkey (12.69%), Russia (4.15%), Israel (4.04%) and Croatia (3.38%). The five main sources of Azerbaijan's import purchases are Russia (17.73%), Turkey (15.76%), China (14.02%), Germany (5.41%), Ukraine (4%). Azerbaijan faces a big political and economic challenge, namely to integrate the former occupied Karabakh region, to develop its infrastructure and undertake the necessary demining actions.
Keywords: regional economic co-operation; multilateral organisations; Organisation of Turkic
States; energy security, diversification of energy resources
Hivatkozás:
Dr. Eperjesi Zoltán (2024). Azerbajdzsán a türk világban. Acta Wekerleensis, 2024(1), pp. 28-38.
